A bichonok tartása

A bichonok, kis szőrpamacsok, megjelenése ne tévessze meg azt, aki ilyen kutyát választ magának négylábú társul. Bár erős a kísértés, ne essünk abba a hibába, hogy naphosszat babusgatjuk, órákig a karunkban tartjuk őket; ne engedjünk szeszélyeiknek! Látszatra ugyan olyan törékenyek, hogy az ember hajlamos félteni őket „gyenge egészségük” miatt. Ám, még ha nem is vehetik fel a versenyt az északi fajták és a pásztorkutyák legendás állóképességével és szívósságával, azért igen jó fizikumú, kemény, állóképes kis jószágokról van szó. Különösebb gond nélkül elélnek 15 évig, s gyakran megérik a 18–20 évet is! Bár nagy távolságok megtételére nem alkalmasak, napi fél- vagy egyórás sétának igenis örülnek, sőt egyenesen elvárják. Azért ne fárasszuk ki őket, az árthat nekik. A bichon a gazda távollétében is jól elvan magában. Nincs benne bosszúérzés, tehát nyugodtan magára hagyhatjuk, nem kell attól tartanunk, hogy hazaérve lakásunkat fölfordítva találjuk.
Ne féljünk kiengedni bichonunkat a szabadba – kitűnő közérzetük lesz hideg időben is! Ha a hőmérő higanyszála lesüllyed, adjunk rá gyapjútakarót. A nagy hőséget viszont származásuk ellenére nem szeretik, nem tesz jót bundájuk ápoltságának sem.
Napjában kétszer adjunk kiskutyánknak enni. Húsporciója 80–90 gramm (illetve ennek megfelelő táp); ezt a mennyiséget két és fél éves kortól már némileg csökkenthetjük. A csokoládé és a sütemény száműzendő! Ne adjunk kedvencünknek szószokat, mártásokat sem, mert ez az ekcéma biztos forrása!
A bichont hetente átlag kétszer fésüljük meg; megteszi a fémfésű is, a máltainál azonban inkább sörtekefét alkalmazzunk. A fésülés, kefélés alapvető fontosságú, elmulasztása esetén kutyánk hamarosan szőrlabdához lesz hasonló, kiváltképp a bichon fisé. Adott esetben, ha a bunda még nincs kritikus állapotban, próbálkozhatunk olívaolajjal, ám ha hosszú ideje elhanyagoltuk a szőrápolást, egyetlen megoldás marad: a szőrt tetőtől talpig le kell nyírni! Fürdetésre csak akkor van feltétlenül szükség, ha a kutya rendkívül piszkos lett. A túl gyakori fürdetés kárt okoz a bőrvédő zsírrétegben, s hámlást idéz elő.
A másik kritikus pont a szem. Tisztogatása mindennapos feladat. Első lépésként egyenként fölemeljük a szemet, takaró szőrszálakat (nem kell csipesz, megteszi az ujjunk is), aztán eltávolítjuk a váladékot. Ennek érdekében gondosan zárjuk le a szemet, s ott, ahol a könnyezés barnás pettyeit látjuk, kenjük be a szőrt egy kis bórsavval.
A pincs rendben tartása napi tíz percet – negyedórát vesz igénybe időnkből, de végül is ez az eredményhez képest elenyésző „befektetés”!